14.Rész~Meghallgatás~

Nagyon jól esnek a kommentek,ezért felrakom a következő részt,amit telefonról írok...ezért találhattok benne hibát,amit nagyon sajnálok,de nézzétek el nekem.:) Sok kommentet!:) ¡Adios!

Bementünk vele a backstage-ig,a műsorvezető pedig rögtön el is rabolta.Utolsó pillantása felém irányult,tekintetünk találkozott,és mindketten mosolyogni kezdtünk.Ajkai szétváltak,még egyszer rám nézett,majd szép lassan felsétált a lépcsőn egy mikrofonnal a kezében.A teremben volt 3 nagy kivetítő,amik nemsokára bekapcsolódtak,és Harry jelent meg a színpadon.A mikrofont a szájához emelte,és kedvesen bemutatkozott a 4 tagú zsűrinek.
-Harry Styles vagyok,és Holmes Chapelból jöttem.
-Hello Harry.Hány éves is vagy?-tette fel a kérdést Simon Cowel.
-16.
-Mit fogsz előadni?
-Az "Isn't she lovely-t" fogom énekelni egy csodálatos lánynak.
-Rendben.Akkor kezdheted.-adta a végszót Simon.
Harry nekikezdett a dalnak,én pedig csodálattal hallgattam.Formás ajkai könnyedén mozogtak,és hangja elbűvölt mindenkit.Zöld szemei lágyan csillogtak éneklés közben...De ahogy figyeltem,csak arra tudtam gondolni,vajon kinek küldhette.Lehet a nővérének,hiszen attól függetlenül,hogy szoktak egymással vitatkozni,tudom,hogy Gemma mindig mellette állt.Anne-nek meg nem hiszem,hogy így címezte volna,mert akkor inkább azt mondta volna,hogy "egy csodálatos nőnek".Vagy...Amynek.Remélem nem...Ez a lány...1kg smink,miniszoknya(hűvös van,de mindegy) plusz úgy csámcsog a rágójával,hogy alig hallom Hazzát.Egy idő után igazán idegesítő tud lenni,pláne ha figyelni szeretnél.Nem akartam belekötni,de ez egy fontos pillanat...
-Amy,kérlek legalább addig ne rágózz ilyen hangosan,amíg Harry énekel.-mondtam neki normálisan.Anne-ék jóval távolabb álltak,szóval nem hallották.
-Majd te mondod meg mit csináljak?Ki vagy te?-kérdezte flegmán.
-Csak megkértelek rá.De úgy látszik nehéz a felfogásod.-intettem le őt.
-Inkább alapozd be az arcod,drága.-nyávogta lenéző arckifejezésével.
-Oh igen?Csak hogy tudd,a "szèpséged" 99%-át eltudnám tüntetni egy vizes szivaccsal.-kimondtam.De azért ez mégis csak sok.Amy csak elfordult,és mintha ott se lennék,folytatta tovább a csámcsogást.
Nevetve megdörzsöltem a homlokom,majd rájöttem,hogy a nagy beszélgetés közben nem figyeltem,és így most nem tudom mi lett a végeredmény...Hazz már nem állt a színpadon.Figyeltem a lépcsőt,hátha megérkezik,és az arcáról letudom majd olvasni mi is történt.Pár perc múlva Harry boldogan futott le hozzánk,először Annet,Gemmát ölelte meg,majd nevelő apjával is kezet fogott.Tekintete rám irànyult,elvesztem világítózöld szemeiben.Lassan lépdelt felém,majd amikor már csak fél méter volt köztünk,felkapott és megpörgetett.Amikor letett,továbbra is szorosan fogott,majd rekedtes hangon a fülembe súgta,hogy "köszönöm".Örültem.Tudtam,hogy sikerült neki.Végigsimítottam a vállán,majd kicsit eltávolodott,és arcomon hagyott egy édes csókot.Arcát kezeim közé fogtam,majd rámosolyogtam.Az idilli jelenetet egy oda nem illő köhintés szakította meg...Harryvel Amyre néztünk,aki úgy tűnt,a sorára várt.Harryt elengedtem,Amy pedig rögtön neki kezdett.
-Jajj Hazzi!Tudtam,hogy sikerül...-mondta vékony hangon,miközben egy hajtincset tekergetett.Hazzi??
-Ja,köszi.-mosolygott rá unottan Harry,majd ismét az én társaságomat kereste.Megmosolyogtam,amikor hosszú ujjaival megsimogatta a kezemet.Hazz anyukájáék csatlakoztak hozzánk,majd szóltak,hogy ők most inkább hazamennek.
-Harry otthon találkozunk,és ne feledd,hogy ma ünnepelünk!-kiálltott boldogan Anne.Gemma ugyanúgy mosolygott,majd gratulált mégegyszer öccsének.Pár perc búcsúzkodás után elindultak,és újra csönd lett.
Az eddigi várás alatt megszomjaztam,ezért felajánlottam,hogy hozok valamit.Forrócsokira gondoltam,mert út közbe láttam egy autómatát...
-Akkor...mindjárt jövök.Hozzak neked is esetleg?-kérdeztem kedvesen Harrytől.
-Nem kell semmi,csak húzz el.-kacsintott "bájosan" Amy.Mintha csak tőle kérdeztem volna.
-Akkor hozok neked is egy forrócsokit.-Harry mosolyogva bólintott.Megfordultam,és kicsit dühösen lépdeltem ki az ajtón,ami a folyosóra vezetett.Nem értem,mégis mit képzel magáról ez a csaj.Az autómatát nagy nehezen megtaltam,vettem 2 forrócsokit,majd óvatosan igyekeztem vissza.Az ajtót lábbal rugtam be,és amint felnéztem,lefagytam.Harry egy széken ült,rajta Amy tekergett,és csókolóztak.Hirtelen kicsúszott a kezemből a 2 pohár,és ahogy földhöz értek,elfutottam.

Holnap megpróbálom folytatni!:) (kommentektől függ)

13.Rész~Meghallgatás~

A 12.részhez jó sok kommentet kaptam,aminek nagyon örültem.:) Hozom is ezt,és remélem ide is írtok párat!:)

A Szerda,Csütörtök,Péntek,Szombat,Vasárnap és Hétfő villámgyorsan elment...mindig ez van.Ha vársz valamit,több hónapnak tűnik minden egyes nap.Persze amikor nem várod...akkor olyan mintha pár perc alatt elment volna az idő.Féltem Harryt...lehet a zsűriknek nem fog annyira tetszeni,és esetleg belekötnek.Fiatal még,és lehet ez lesz a baj.Mindegy...azért én ott leszek,bármi is történjen.Szóval KEDD.
Suliba nem mentünk(hahaha),egész nap vártunk...kígyóztak a több km-es sorok.Fú.Meleg is volt,éhes is voltam,meg fáradt is,szóval szuper volt várni.Harryvel csak ketten voltunk,Anne-ék csak később jönnek.Amíg álltunk,jó pár srác rám kacsintott,meg mutatták hogy majd felhívnak...hm hát volt köztük helyes,arra rá is mosolyogtam,de láttam a szemem sarkából Hazza pillantását.Fura,úgy látszik zavarja,ha más fiú rám néz.
-Milyen pofátlanok...-dünnyögte mellettem.
-Téged zavarna ha lenne barátom?
-Nem...miért zavarna?-kérdezte tettetett meglepődöttséggel.
-Semmi.Csak kérdeztem.-gondolkoztam el ezen.
Elkèpzeltem,hogy Harrynek barátnője lesz...engem biztos zavarna.Most ezzel mit lehet kezdeni?Mondjam neki,hogy "hé,ne nézz rá senkire,mert zavar."Elég hülyèn jönne ki...
A sor rövidebb lett,mi közelebb kerültünk,de még nem...nem jutottunk be.Lassacskán Harry megkapta a behívó(azonosító vagy mi) számát,és VÈGRE leültünk.A fejemet a vállára hajtottam,és vártuk a szüleit.
-Nagyon izgulsz?-kérdeztem halkan.
-Nem.Itt vagy,és ez megnyugtató.-mosolyodott el gyengéden,majd átkarolt.Fejemet vállába fúrtam,és àtöleltem derekát.
Elkezdtünk nevetni a semmin,vagyis szerintem a...helyzeten.Becsuktam a szemem,és úgy bújtam hozzá.Amikor újra kinyitottam,láttam,hogy közelednek Anne-ék.
-Nèzd itt vannak anyukádék is és...-akkor tűnt fel egy szőke hajú lány,aki velük jött,és épp Gemmával beszélgetett.Harryvel még mindig ölelkezve ültünk,de amikor ő is észrevette őket,elengedett...
-Sziasztok.-Hazza felállt,és odasétált hozzájuk,majd én is követtem.Adott két puszit Annenek,a nővérének,és az idegen lánynak is...-Hát te?Hogy kerülsz ide?-furcsán és kedvesen méregette.
-Làttam a twitter bejegyzésed...azt írtad bárki jöhet aki akar.Úgy is régen láttalak...
-Ja...-rám nézett,mert ugye én végig mellette álltam...majd vissza rá.(De kire is???)-Szeretném bemutatni neked a legjobb barátomat Hannát-aranyosan megpuszilta a fejem,én pedig elmosolyodtam-ő pedig egy régi ismerősöm Amy.
-Barátnőd.-jegyezte meg ridegen,és nagyképűen...
-A VOLT.Amy nem kell túlozni.-Nézte Harry Amy-t lesajnálva.
A "remek" beszélgetést megszakította egy idegen hang:
-Harry Styles kérem fáradjon a színpadra!
-Na akkor...megyek.-nézett rám Hazz félve.
-Sok sikert.Tudod,hogy bízok benned-megsimítottam a vállát,majd megpusziltam.
Bekísértük...

FOLYTATOM HOLNAP!:) Ja és nyugodtan iratkozzatok fel!!

#KRITIKA :)

Kinézet:

Fejléc: Nos hát a fejléceddel nekem csak az a bajom hogy nem megy a blog alaphátteréhez és nem középen van hanem oldalt lelóg :/ Egyet nem értek.. Hogy miért úgy van a főoldal hogy csak a részek vannak középen megjelenítve.. (ezt fb-n elmagyarázhatnád) Hiányolom egy kicsit a feliratkozó helyet is :/Pontozás: 10/7

Történet:

öööööö hol a prológus? :)  A részek amúgy tetszenek de ne kapkodd el a leírást :))  Néhány résznél rohadt jól leírod a dolgokat és részletezed ezért tetszik de néhány helyen elkapkodod.. lehet hogy neked is vannak rossz napjaid szóval ez nem olyan eget rengető nagy hiba.. Könnyen tudnál változtatni rajta :)) Amúgy nekem nem tűnik sablonosnak :) csak néhány résznél dejavu érzésem  van :))Pontozás: 10/8

Össz.Pont: 20/15

Nem értek nagyon a beállításokhoz :/ szóval ha valaki esetleg segítene a chat,számláló beillesztésében...megköszönném :)

Kritika: http://bogokkritika.blogspot.hu/2013/05/kritka-28.html?m=1

12.Rész

Minél több komment,annàl hamarabb új rész. :)

Tovább haladtunk,Harry átkarolva vezetett.Azt hiszem mindketten kicsit elfáradtunk,hiszen este volt,közeledtünk az éjfélhez.Àlmosan meredtem magam elé,felhívta figyelmemet azonban az óriàskerék.Gyönyörűen ki volt világítva,szépen lassan haladt.Pont ez kellett most.
-Felülünk?-kérdeztem Harryt.
-Persze.-àsított.
Lassan sorra kerültünk,és végre beülhettünk a masinába.Kicsit tartottam tőle,mert elég recsegős hangja volt...Harryvel elkezdtünk beszèlgetni,és szóba keveredett az x-factor is.
-Akkor egy hét múlva lesz.-jelentettem ki.
-Igen.-gondolkozott feszűlten-Remélem nem leszek annyira lámpalázas,hogy elszúrjam.
-Ugyan...léptél már fel a suliban is.Imàdtak,és ők is fognak.-bíztattam mosolyogva.
-Aranyos vagy.-mosolygott rám mostmár ő is,és láthatóan jobb kedve lett.
-És kik jönnek rajtunk kívűl?-(Anne,Gemma,én és Harry nevelő apukája).
-Nem tudom.Majd kiteszem twitterre,és aki szeretne,az jöjjön.Külön nem fogok hívogatni embereket.
-Persze ez így jó.De hidd már el,hogy jó lesz.-mondat közbeb megsimogattam a vállát.-Ott leszek veled.
Nem szólt semmit,csak mosolygott maga előtt.Pár pillanat múlva rám nézett,és tekintetét az enyémbe fúrta.Szinte elvesztem benne,arcom rózsaszínre váltott.Gyorsan kerestem valami témát,és hamar meg is szólaltam...
-Milyen gyönyörű innen a kilátás.-néztem körbe.Már egész jól látszódott minden.
-Az én kilátásom szebb.-rám nézett,huncutul elmosolyodott,én pedig nem tudtam letörölni arcomról a vigyort.Megint farkasszemet játszva néztük egymást.Harry időközben pislogott egyet,majd megszólalt.-Tudod...öhm..-Nem nagyon tudta kifejezni magát,de amikor ismét megakart szólalni,valami megreccsent.Az óriáskerék szèpen lelassult,majd végleg leállt velünk együtt,a legtetején...Csak meredtem magam elé,aztán lepillantottam.Szemeim kitágultak,eddig észre sem vettem milyen magasan vagyunk.Harry reakciója hasonló volt,legalábbis ő is lenézett,de rajta nem láttam,hogy félne.
-Basszus...-vágtam ijedt fejet.Tényleg nagyon féltem...Legyen az lift,magassàg...nem nagyon bírom.
-Nyugodj meg.Semmi baj nem lesz,mindjárt megjavítják...-magához húzott,fejemet mellkasához nyomta,és tovább folytatta-A lényeg,hogy ne nézz le,csak hunyd be a szemed.-Kisimított egy hajszálat az arcomból,én pedig kezdtem megnyugodni.Szorosan fogott,fejem pont a szívén pihent,így hallgattam(és éreztem) nem éppen egyenletes szívverését.
-Miért ver ilyen gyorsan a szíved?-kérdeztem alig hallhatóan,még mindig becsukott szemekkel.
-Miattad.-Ahogy ezt kimondta,kinyitottam szemeimet,felnéztem rá,ajkaim pedig szétváltak.Az ő szemei csukva voltak,és csak pár mp után nyitotta ki őket újra.Észrevette,hogy figyelem,és rám nézett.
-Miért?-csodàlkoztam még mindig.Ezerféle gondolat kavargott fejemben.
-Mindegy...-zavartan elhúzta a száját,és úgy tett mintha erősen gondolkozna.Ránézett a tőlem kapott karórájára,aztán hozzátette-Pár mp múlva éjfél.Kívánj valamit.-bíztatóan rám nézett.Kívántam,de az még titok,hogy mit.Ha elmondom nem teljesül...azt pedig nem szeretném.
Ez a helyzet egyszerre volt félelmetes,és...romantikus.Megnyugtatott Hazz közelsége,jó érzés volt tudni,hogy mellette biztonságban vagyok,és hogy vigyáz rám.
-Na kívántál?-bólintottam.
-Mit?-kérdezte kíváncsian.
-Az titok.Majd ha teljesült,elmondom.-kacsintottam.
*Harry szemszöge*
Nem értem mi ez...Hanna nagyon aranyos volt,amikor megijedt egy kis(na jó nem kicsi) magasságtól...Amikor hozzámbújt,jól beszippantottam hajának kellemes illatát.Legszivesebben ölelgetném egész nap.Na pont ezaz...legjobb barátok vagyunk,erre nekem pont Ő tetszik meg.Jobb lenne letenni róla,mert mostanság amikor ilyen közel van,alig tudom magam visszafogni.A nyálas filmekben ez egy tipikus romantikus pillanat: "Fent ragadtunk az óriáskerék legtetején.A lánnyal aki mellesleg tetszik is."Csak ez a valóság,és itt nincs olyan,hogy egymásra nézünk,aztán elcsattan az első csók...mindent tönkre tennék,és csak elveszteném.
Észre sem vettem,hogy ismét elindultunk,és hogy Hanna rángat...bizonyára belemerültem gondolataimba...Az érdekes az volt,hogy ugye elindultunk,Hanna mégis erősen kapaszkodott belém...
*Hanna szemszöge*
A kívánságom után nem beszéltünk.Nem is kellett...bágyadtan pihentem Harry mellkasán,kezdett egyenletesebbé válni szívverése.Majdnem lecsukódtam szemeim,amikor megmozdultunk.Felnéztem Harry arcára,de ő csak maga elé nézett...ahogy feküdtem rajta,úgy kicsit megrázogattam,és végre feleszmélt.Hiába,hogy elindultunk,én még mindig erősen bújtam hozzá.Nem nagyon akartam elszakadni tőle...
-Itt vagy?-kérdeztem játékosan.
-Ja..-igazította meg hajàt-persze.Csak kicsit elbambultam.-mosolygott rám édesen.
Hamarosan leértünk,aminek nagyon örültem...csak Harry mellkasát hiányoltam.Gyorsan kiszálltam,és a padon hagyott nacit felkaptam.Amikor Harry is mellém került,meleg,hatalmas kezét az enyémbe csusztatta.
-Szerintem menjünk.-szólaltam meg egy idő után.
-Rendben.Már úgy késő van.Nem fázol?
-Hát...annyira nem,csak egy ici picit...
-Ha csak picit fázol,én akkor is oda adom ezt...-Levette a kabátját,és rám terítette.
-Annyiszor adod ide,hogy a végén te fázol meg.-mondtam miközben sétáltunk haza felé a csöndes utcán.
-Nem fogok.-rám mosolygott,majd adott egy puszit a homlokomra.-Azt a macit meg add ide,hozom én...-apropó,mostantól ezzel a mackóval fogok aludni...akkor is ha nem férek majd el tőle.
Szép lassan ballagtunk kéz a kézben.Igazából kicsit fura helyzet,mostmár tényleg úgy tünhet másoknak,hogy jàrunk...De engem soha sem érdekelt mások véleménye,és nem is fog.Amikor megérkeztünk a kapunkhoz,visszakaptam a macit,majd Harryhez fordultam.
-Harry kérhetek valamit?
-Persze.Bármit.
-De ne nézz hülyének,tényleg...-mosolyodtam el.
-Ugyan.Èn téged?-nevette el magát.Persze rögtön vállon csaptam,aztán folytattam is.
-Megölelnéd?-nyújtottam vissza a plüsst.
-Miért?-nézett rám furcsa mosollyal.
-Szeretném ha "Harry illata" lenne.-kezdtem kuncogni zavaromban.
-Persze,add csak ide,-megragadta,jó szorosan megölelte,majd visszadta.-De miért legyen olyan illata mint nekem?-elkezdte húzogatni a szemöldökét.
-Csak úgy.Mert tőled kaptam.
-Jó lesz arra,hogy ha pl.hiányzok,majd megöleled.-vigyorgott pimaszul.
-Haha.Mindenképp.Na...-hümmögtem egyet-Szia,jóéjt.
-Jóéjt-éppen befelé indultam,amikor egy köhintést hallottam a hàtam mögül.-Nem felejtettél el valamit?-kérdezte tettetett felháborodottsággal.
-Csak vicceltem.Ha neked szabad,nekem is.-Visszalépdeltem,és adtam neki egy gyors puszit.
-Ennyi?Mivel becsaptál,mégegy jár...-kapott mégegyet...hát persze,hogy kapott.Mindig finoman puszilom meg.
Ő is adott,de egészen furcsa volt...nem pont az arcomra adta,inkább a szám környékére.
-Öhm.Bocsi véletlen volt.-kezdett el magyarázkodni.
-Semmi baj.-mosolyogtam rá.BAJ?Haha.-Köszönök mindent...-fogtam meg a medálom.
-Szóra sem érdemes.
-Akkor...szia.-indultam volna ismét ,de aztán eszembe jutott,hogy a kabátja rajtam maradt.-Bocsi ez rajtam maradt.-lehámoztam magamról,majd odaadtam.
Nem mondott semmit,csak mosolygott,és zöld szemeit ismét az enyémbe vàjta.
-Jóéjt Hanna.-megsimította az arcom,majd elindult.Megvártam még eltűnik,majd bementem.
Halkan osontam be,levettem a cipőm,és felmentem.Ledőltem az ágyra,és az éjjeli szekrényen lévő órára néztem.Mindjárt két óra.Jesszus.Holnap suli...vagyis ma.Mondjuk annyira nem izgat...ez bármit megért.Hogy vele lehettem.

11.Rész

Lassan elindultunk,és séta közben a nyakláncomat markolásztam.Hihetetlenül jó érzés volt...
-Ezek szerint tényleg tetszik.-mondta Harry mosolyogva, zsebredugott kézzel.
Nem válaszoltam.Elkezdtem mosolyogni,majd az arcához hajoltam,és megpusziltam.Ismét.Szerintem ebben semmi rossz nincs,ezt talán (még) szabad.Remélem, nem néz hülyének,mostanában állandóan puszilgatom,ha akarom,ha nem.Ciki lenne,ha egyszer rám szólna...
-Min gondolkozol ennyire?-kérdezte halkan.
-Semmin.-húztam el a számat.
-Na.Látom rajtad.
-Nem zavar,hogy mostanában sokszor adok neked puszikat?-fordultam felé szégyenlősen.
-Szerinted zavar ha puszilgat egy szép lány,aki egyben a legjobb barátom is?-kérdezte Harry értetlen fejet vágva.
-Jó,csak nem akarlak...hogy is mondjam.Megijeszteni.
-Jesszus.-nevette el magát.
-Ez nem vicces!Te nem szoktad annyira viszonozni,és nem akarom,hogy azt hidd rámenős vagyok.-vágtam az elején durcás fejet,majd kucsit megenyhültem,és az utolsó szavak közben a cipőmet vizsgáltam.Mintha olyan érdekes lenne.
-Hanna,ha csak ez a "probléma",akkor változtatok rajta egy mp alatt.-kezei közé vette arcomat,és megpuszilt,egymás után háromszor.Úgy éreztem nem a Földön vagyok.Amint az utolsó csókját is az arcomra lehelte átöltem,közelebb húztam magamhoz.
-Olyan kis butus vagy.-dörmögte mély hangon a fülembe.Kirázott tőle a hideg.Egy darabig ölelkeztünk,majd Harry megfogta kezemet,összekulcsolta sajátjával,és elindultunk.
-Ha valaki ránk nèzne,tuti azt hinné járunk.-néztem fel Harryre.
-Akkor most sok fiú irigy rám.-mosolyodott el pimaszul.
Csak megráztam a fejem,és figyeltem merre tartunk.Néha ránéztem Hazzra,vagy inkább fel,mert vagy 15cm-rel magasabb volt nálam.Még mindig nem találtam ki hova megyünk,és már kicsit bosszantott.
-Ott vagyunk már?
-Nem.
-Mikor leszünk ott?
-Mindjárt.
-Ès hova megyünk?-direkt idegesítettem Harryt.
-Hanna nyugi.-mondta unott hangon.
Már egészen sötét volt,és az idő is lehűlt kicsit.Harry egy saroknál megállt,és megkért,hogy csukjam be a szemem egy pillanatra.Becsuktam,és megígértem,hogy nem kukucskálok.Àtkarolt,és úgy kanyarodott be velem,majd sétáltunk még pár métert.Megállított,én pedig ismét kinyithattam szemeim,és ekkor az egyik kedvenc helyem fogadott.VIDÁMPARK!
-Úh ez nagyon jó!-örvendeztem boldogan.
-Tudtam,hogy tetszeni fog.-kacsintott.
-Minden tetszik.-mondtam mosolyogva.Ha tudná,hogy ez alatt őt is értem.haha
Harry elintézte a karszalagokat,majd indulhattunk is.Rohantunk mint a hülye kisgyerekek,mindenre felakartunk ülni.
Miután kipróbáltunk vagy 7 játékot,egy kis pihenőt fújtunk.Röhögcsélve sétálgattunk a színes standok közt,amikor megláttam egy óriás plüssmacit,amire az volt írva,hogy "I love you".A standhoz sétáltam,majd elolvastam,hogy lehet megnyerni.Egy pohárból épített piramist kell ledönteni egy dobással.Gyerekjátéknak tűnt,így vettem egy labdát és eldobtam.2 pohár az asztalon maradt,tehát macit nem nyertem.Mégegyszer megpróbáltam,most meg 3 maradt fent.Harry mosolyogva figyelte ahogy idegeskedek,majd arébb hesegetett,kért egy labdát és megcèlozta.Rögtön ledőlt az összes,pedig még csak meg sem erőltette magát.Az árus megkérdezte melyik ajándékot szeretné,Hazza a macit választotta.
-Tessék.-végig mosolygott.
-Köszönöm.-mosolyogtam mostmár én is.
Tovább haladtunk...

(holnap folytatom :] )

10.Rész~szülinap~

Bocsi,hogy régen raktam ki új részt,csak közbe jött ez az.:) Nemsokára elérjük az 1000 megtekintést!!*-*

-Na végre!Azt hittem beragadtál valahova...-mondta szórakozottan Harry,amikor megérkeztem.Jó,igaza van...kicsit sokáig kerestem a ruhát.
-Bocsi,tudod milyen vagyok...-mosolyogtam rá,majd ismét megszólaltam-De hova is megyünk?
-Majd meglátod.-kacsintott-Ja és anyukáddal már megbeszéltem,hogy mikor hozlak haza,szóval akár indulhatnánk is.-nyújtotta kezét,én pedig belekaroltam.
-Harry...Mit sportolsz,hogy ilyen izmos a karod?Most komolyan.-kérdeztem kicsit elpirulva.Lassan sétáltunk,miközben beszélgettünk.Nem akartam,hogy vége legyen az estének.

*Harry szemszöge*
-Oh...öhm szoktam járni boxolni,meg edzőterembe is.Ja és fekvőtámaszozni is szoktam ha unatkozok.Meg amióta peverz fiúk vannak a közeledben,azóta mégjobban edzek.
-Miért?-kérdezte édes hangján.
-Ha legközelebb bántani akarna valaki,én letudom ütni.-mosolyogtam kedvesen rá.Nemsokára ő is mosolygott,a szemembe nézett,majd hozzámbújt.Karjaimat védelmezően köréfontam,és jól beszívtam illatát...behunytam szemeimet,ekkor Hanna megszólalt...
-Jujj Harry nem is mondtam!!!-úgy meglepődtem,hogy majdnem elestem,amikor ugrottam egy nagyot.-Jaj bocsi,megijesztettelek?
-őő nem,dehogyis.Folytasd.-mosolyogtam rá biztatóan.
-Egy kérdés...ugye szereted a Cold Play-t?
-Szeretem-e?Imádom.
-Akkor van egy jó hírem.
-Na mondd.
-Anyától kaptam a szülinapomra...2 jegyet egy közelgő Cold Play koncertre!!2db-ot,és azért mert a másik a tiéd!-mosolygott vadul Hanna.
-Mi?...-vágtam értetlen fejet,és csomó ideig csak gondolkoztam.-De én miért kaptam?Neked van szülinapod!
-Jaj Harry.Anya egyedül nem engedne el,és benned megbízik.-miközben beszélt,kezét lassan felemelte,arcomhoz ért,és végig simított rajta.Kicsit kirázott a hideg,de szerencsére nem vette észre...legalábbis remélem.
-De ha nem pont tèged mond...én akkor is téged választa...-nem tudta befejezni a mondatot,mert szó közben megpusziltam.Most valahogy nem érdekelt ez a barátsàg dolog.Láttam,hogy elpirult.
Csöndben folytattunk a sétát,már kezdett besötétedni,meg kicsit hűvösebb is lett.Hanna végig szorosan karolt belém,és hát...ezt nagyon élveztem.

-Na nemsokára ott vagyunk.-szóltam halkan Hannához.
-Mostmár kíváncsi vagyok...de van egy  sejtésem.
Megérkeztünk egy közeli parkba,ahol megláttam egy édességes standot.
-Kérsz vattacukrot?Mondjuk ez hülye kérdés...gyere.-megragadtam a kezét,és a stand felé irányítottam.-milyen színűt kérsz?
-Hm...rózsaszín.
Az édességekkel együtt leültünk egy padra,igazán hangulatos volt ahogy az esti fények cikáztak.Most volt itt az ideje,hogy átadjam az ajándékom...
-Figyelj Hanna.Van egy meglepetésem,de ahhoz,hogy megkapd,először csukd be a szemed.
-Rendben.-mosolygott,majd behunyta szép szemeit.Párszor megmozgattam a kezem előtte,hogy megbiztosodjak.Nem reagált,így mögé másztam,majd nyakára helyeztem a medált.Ahogy bekattintottam,már a nyakláncot markolászta.
*Hanna szemszöge*
Behunytam szemeimet,majd éreztem,hogy hideg tárgy landol mellkasomon.Rögtön tudtam mi az.Kinyitottam a Harry szerint "szép barna szemeimet",majd elkezdtem nézegetni.Egy szöveggel díszitett medál,aminek a fele hiányzik.Gravírozott lehetett,mert Harry aláírta,de egyébként ez volt ráírva: Best Fri- Fore-...és egy szív,alatta pedig,hogy Hazz xx.
-A másik fele hol van?-kérdeztem a melletem ülő sráctól,aki kíváncsian figyelte a reakciómat.
-Az nálam van.Itt...-előszedte a kulccsomóját,és előkerült az ő medálja is.Oda érintette az enyémhez,és összekapcsolódtak...
-Köszönöm,ez egyszerűen gyönyörű...-elakadt a szavam.Nem tudom szavakkal kifejezni azt,amit jelent ez nekem.
-Tetszik?-kérdezte mosolyogva.
-Persze hogy tetszik!-Nem bírtam magammal,Harryre ugrottam.Lábaimmal körbeöleltem derekát,kezeimet pedig nyaka köré fontam.Adtam puha arcára egy jó nagy puszit,majd behunytam a szemem.Finoman simogatta a hàtamat,de azt hiszem végre magamhoz tértem,és leszálltam róla.Visszaültem mellé,ès égett a fejem.
-Bocsi...izé elragadott a hév.-magyaràzkodtam neki vörös fejjel.
-Semmi baj dràga.Ezt legközelebb is csinálhatod.-kacsintott gyengéden.-De most induljunk,gyere.-megragadta kezem,és felhúzott.
-Mi?Hova megyünk?
-Mindent a maga idejében.

9.Rész~szülinap~

Reggel.Ma van a szülinapom...kicsit elhúzódott a készülődésem,de meg kell adni a módját.16!Soha nem sminkeltem magam,és attól,hogy 16 lettem,nem kötelező...Ha valaki szeret,ne azért szeressen mert smink van rajtam.PERSZE nem vagyok ANNYIRA nyomi.Szempillaspirál meg egy kis szájfény jöhet.A hajamat beszárítottam,(nagy nehezen) ès kb.fél óráig kerestem a megfelelő ruhát.Nem volt otthon senki,így az ajtót bezártam,és amikor megfordultam,valaki már vàrt.
-Szia szépség.Csinos vagy ma.-mondta ezt NEKEM(?!) Harry fülig érő mosollyal.
-Szia Harry.Mi ez a jókedv?És a bókok...?De azért köszi.-pattantam le a lépcsőn,és mellé is kerültem.
-Semmi,csak szèp vagy.Bókolni szabad nem?
-Persze-pirultam el.-Milyen nap van ma?
-Kedd?
-Ja.Aha...-elfelejtette?
-Na induljunk mert elkésünk.-Tényleg elfelejtette...Klassz.
A suliban páran felköszöntöttek,de persze Harry soha nem hallotta.Még akkor se tűnt fel neki,amikor feleltetni akartak,de a tanár belenézett a naplóba,mosolygott,és leültetett...Lehet,hogy eszébe jutott,de már ciki lenne...vagy nem tudom.
Nem nagyon beszéltem vele,csodálkozott is.Párszor megkérdezte,hogy mi a bajom...de erre mit mondjak?Semmit.Csak hallgattam.Unalmas volt "egyedül" mert ugye vele nem dumàltam/hülyéskedtem...
Amikor mentünk haza,akkor se mondott semmit.Már végleg elvesztettem a reményt.Megérkeztünk hozzám,Harry pedig belekezdett.
-Na megyek.Remélem holnap jobb kedved lesz.Szia.-hajolt arcomhoz,hogy puszit adjon,de én eltoltam.Persze Harry.-Most mi a baj?Mondd már el!
-Kicsit amnéziás vagy.-Ellöktem magamtól,hátat fordítottam,és besiettem.Felmentem a szobámba,ráestem az ágyra,és a 16.szülinapomhoz képest szomorú voltam.Harry sokat jelent,nem hiszem el,hogy elfelejtette...én meg több napig jártam a boltokat,internetes oldalakat.Mindegy ő ilyen.
Már kezdett besötétedni,és valaki kopogott.Anya feje jelent meg az ajtóban,örültem,de más valakire számítottam.
-Szia kicsim.Zavarok?
-Szia.Dehogyis,gyere.-mosolyogtam bíztatóan.
-Hoztam neked valamit...-emelte a kezében lévő tányèrt-banános,nutellás palacsinta,ééés itt van az ajándékod is.
-Köszönöm,most pont erre volt szüksègem.Ez mi?-néztem a csomagolópapíros valamire.Nagy nehezen lehámoztam róla a papírt,aztán amikor megláttam?Csak sikítottam.
-Úristeeen!!Komolyan kaptam 2 jegyet egy Cold Play koncertre???
-Igen,mint látod.-mosolygott anyu,és a hátamat simogatta.
-De miért van 2 jegy?Te is jössz?
-Oh,nem...Egyedül nem akarlak elengedni,ezért a másik jegy Harryè.Úgy tudom ő is szereti.
-Jó,persze majd megyek vele...-mondtam kicsit kedvtelenül.
-Baj van?Vagy nem tetszik?
-De imádom,tényleg,csak pont Harry...aki a szülinapom is elfelejti...
-Drágám,szerintem várj még ezzel...nem èrt véget a nap.-felállt,kacsintott,majd kiment.
A palacsintát megettem,majd leültem netezni.Hamar meguntam...pár értesítés meg felköszöntés volt.Így hát befeküdtem az ágyamba egy könyvvel.Faltam az oldalakat,pont izgalmas résznél tartottam,amikor kopogást hallottamaz ablakom felöl.Először megijedtem,aztán láttam,hogy kövekkel dobálják.Gyorsan kinyitottam,lenéztem,és...Harry állt ott.
-Normális vagy?-ordítottam az ablakból.
-Hm.Szia.Azt hiszem igen.Na jó nem.-vigyorgott a híres szívdöglesztő mosolyával.-Figyelj.Most arra kérlek,hogy ne mondj semmit,csak öltözz át kényelmes ruhába,itt várlak.
-Minek?
-Az meglepi.-mosolygott.Rögtön rohantam öltözni.Nem felejtette el.

8.Rész

...bementem.Lassan nyitottam az ajtót,és bekukucskáltam,de senkit sem láttam,ezért kitártam az ajtót,majd beléptem az öltözőbe.Körbenéztem,és szemem rögtön megakadt pár ruhán,ami a padon pihent.Egy farmer,egy fehér poló,egy pár fehér converse...aha mostmár tudom,hogy hol lehet Harry.De...most kimenjek,vagy várjam meg itt?Esetleg kopogjak be a zuhanyzóba?Egyáltalán mit keresek itt...egy fiú öltözőben...
Épp kiakartam menni,de nyitódott a másik ajtó,figyelmem oda szegeztem,és egy boxeres fiúval találtam szembe magam.Hazza haja még nedves volt,ahogy teste is.Lefagytam,azért ez elég ciki helyzet.
-Hát...te?-kérdezte meglepődve,majd kisöpört szeméből egy vizes tincset.
-...Kint vártalak,de nem jöttél.Kopogtam,de nem válaszoltàl,ezért bejöttem,és amikor épp kiakartam menni,jöttél te.Bocsi,hogy rád törtem,megyek is.-Gyorsan megfordultam,és kisiettem.Huh.
Ismét vártam,és vártam.Szerencsémre most sietett egy kicsit,és jött is...mostmár felöltözve.
-Végre.-mosolyodtam el.
-Jó bocsi.Muszáj volt lezuhanyoznom...
-Semmi baj.Csak menjünk.-mostanában mindig átdobja a karját vállamon.Hiányoltam,így megfogtam kezét,és magamra terítettem.Egy mosollyal díjazta.
Ahogy mentünk haza felé,beugrottunk egy cukrászdába,utána elmentünk a helyi parkba is.Hét ágra sütött a nap,hamar kidőltem a füvön,úgy is fakó vagyok.Hazz a padon ülve figyelt,elmosolyodott,felállt,én pedig helyet engedtem neki magam mellett.Néha jó egy kicsit pihenni,pláne ha ilyen jó idő van.Végre igazi tavasz.Amíg én elfeküdve tépkedtem a fűszálakat,ő csak ült és nézett.
-Van rajtam valami?-kérdeztem mosolyogva.
-Hm.Miért?-olyan fejet vágott,mint aki azt se tudja hol van.
-Rég óta figyelsz...van valami az arcomon?
-Ja...csak elbambultam.Nincs semmi-mosolygott zavartan.
Még kb.1 órát süttetük magunkat,majd nagy nehezen haza indultunk.Mostmár magátol átkarolt,ez az egyik kedvencem a szokásai közül.

7.Rész

-Azt hiszem alszok is tovább.-mosolyogtam rá,majd visszadőltem Harry mellkasára,ő pedig reflexből emelte kezeit,és átölelt...Nagyon jó érzés,amikor fekszel egy fiú karjaiban,ő pedig a hátad simogatja.Az út további részét àtaludtuk,néha-néha felkeltem,de az àlom visszanyomott előző helyzetembe.Amikor ismét Harryn pihentem,jól beszívtam illatát,majd elaludtam.
Amikor legközelebb felébredtem,éppen lefékeztünk,és emiatt Harryre estem,így még közelebb kerültünk egymáshoz,ANNYIRA,hogy a SZÁNK ha egy 1mp-re is,de összeért.Rákvörös lett a fejem,és hirtelen melegem lett,de ahogy észrevettem Harry ugyanígy zavarba jött...egymást néztük,szinte elvesztem tekintetében.Egy kis idő után kiszálltunk a házunknál.Elköszöntem Anne-től,váltottunk pár szót,aztán Harryhez fordult.Hallottam,megkérdezte,hogy megvárja-e a kocsival,vagy majd megy gyalog.Láttam,hogy Anne távolodik,szóval arra következtettem,hogy a gyaloglás mellett döntött.Lassan megindult felém,majd amikor már csak pár méter volt köztünk,rákezdtem...
-Anyukád szerint édesek voltunk alvás közben.-mosolyogtam zavartan.-...De hogy is kerültem rád...?
-Hát elaludtál...utána láttam,hogy remegsz,mert ugye neked lehet mondani,hogy öltözz fel...szóval gondoltam ha átölellek,nem fogsz annyira fázni,és miután elfeküdtem veled,én is bealudtam.Így...
-köszi-mosolyogtam hálásan-te mindig figyelsz rám.
-Fogok is mindig.-mélyen szemembe nézett,és mosolyra húzta száját.Csak nézett,aztán megszüntette a köztünk lévő távolságot,magához húzott,és megölelt.Majd fülemhez hajolt...
-Most mennem kell...anya biztos keres,tudod milyen...-suttogta mély hangon-reggel találkozunk.-arcomhoz közeledett,majd megpuszilt.
-Szia.Akkor holnap.-integettem,majd amikor beértem a házba,az arcomhoz kaptam,és végig simítottam ott,ahol a szája hozzáért.Azt hiszem eddig(mondjuk még nem volt fiú barátom...) tőle kaptam a legaranyosabb puszikat.Sok időt töltöttem ilyen gondolatokkal,a délután további része hamar elszaladt.Az estét pedig a "holnap után szülinapom vaaan!" hangulat vette át.
*Másnap reggel*
-Boldog hétfőőt!!-köszöntött egy kócos göndör a kapunknál.
-Ezt te se gondolod komolyan Hazz.-mondtam kómásan.-A hétfő és a boldog szó együtt értelmetlen.
-Jó,van benne valami...-zsebre dugta kezeit,majd rám mosolygott.
Lassan értünk be a suliba, szándékosan...első óra fizika,vagyis tèmazáró.Ahogy megérkeztünk a laborba,már készítettük is a tervet.Harry ügyesen kijátszotta a tanárokat,a fizika tanárunknak hirtelen elkellett mennie...(micsoda véletlen)Ezt megúsztuk.:)
A többi már unalmasan telt...Talán az volt még "érdekes" amikor tesin kosaraztunk,és az egyik hülye gyerek fejbe dobott.Szerinte vicces volt,de Harry szerint már kevésbé.Elmagyarázta neki (nem valami finoman) hogy álljon le...Mondtam,hogy nem nagy dolog,és ne vesszen vele össze emiatt,de belül talán szeretem amikor megvéd.Érzem,hogy törődik velem.Még mindig a kispadon ültem (kissé szédültem...hülye labda) és a legjobb barátomat figyeltem.A többi fiú annyira más volt...ő valahogy kitűnt közülük...A tanár sípolt,a kosarazásnak vége lett.Hazza fáradtan igyekezett felém.Amikor a 3 méteres körzetemben volt,passzoltam neki egy vizes flakont.
-Köszi-ivott bele-Jól vagy már?-kérdezte.
-Persze,semmi gond.-mosolyogtam.
-Remélem is.Na gyere-nyújtotta kezét,elfogadtam és mellé pattantam.-menjünk haza.
Csendben vártam az udvaron,még öltözött.Elég sok idő eltelt,ő nem jött.Bekopogtam az öltöző ajtaján,nem válaszolt...Benyitottam,hátha csak...hmm...semmi.Nem volt indok,de bementem.

Van itt valaki?? :D

Halihó!Ha éltek,adjatok életjelet!Megköszönném.:D Pár komment esetleg?Nem kell regisztràlni...simán név nélkül lehet írni.Szóval hajrá,mert őszintén nem tudom,hogy folytassam-e...Lehet most még nem annyira izgi,de ez még csak az eleje,és valahogy be kell vezetni a sztorit.Szerintem rossz lenne ha rögtön olyan lenne mintha már a 40.résznél tartanék.:)
Köszi a figyelmet.

6.Rész ~London Eye~

Ma Vasárnap van,és Kedden lesz a szülinapom...édes 16.Nem akarok semmilyen bulit,szerintem az csak egy sablonos dolog...általában elég ha gondolnak rám azok,akik fontosak számomra.A szüleim (alap),barátnőim és Harry.Fura,hogy őt külön írtam...talán mert az ő nevét nem lehet csak úgy "besorolni".Harry nem csak egy barát,ő a legjobb.Eddig nem voltak ilyen ismerőseim...akik mindenben támogattak,vigyáztak rám.Imádom ezt a tulajdonságát...
Kicsit elbambultam,és egy kissebb fàzis késéssel észrevettem a rezgő telefonomat az asztalon.Amikor megláttam vigyorgó haveromat a kijelzőn...elmosolyodtam.Hát persze.Rá gondolok és hív is. :)

-Szia Hazz!-mondtam a szokásosnál boldogabban.
-Szia.Mit csinálsz?-hümmögte.
-Most?Ülök...és unatkozom.A Vasárnap nem tartozik a kedvenc napjaim közé...
-Ráérsz?
-Igen.Mivel unatkozom(?)
-De jólvagy?Mármint a tegnapi után...
-Jajj Harry.A fejem már nem is fáj,és túlélem...-húztam el a számat.Azért kicsit félek még mindig.
-Akkor feldobhatom a Vasárnap délutánodat,esetleg?Mit mond kisasszony?
-Olyan aranyos vagy.De mégis mivel?
-Anyának bekell mennie Londonba elintézni pár dolgot...kocsival megy szóval beférnènk.
-Ès mit csinálunk ott?-fülig ért a szàm...
-Körbenézünk...meg ilyesmi.Kb 2-3 órát maradunk.Na mit szólsz?
-Naná.Mikor talàlkozunk és hol?
-1 óra múlva érted megyünk.Vegyél fel dzsekit mert hűvös van.Tudom,hogy fázni fogsz.
-Oké Harry feltudok öltözni. :) Akkor dél.Puszi..-letettem, és akkor esett le,hogy azt mondtam neki...puszi?De ez csak megszokás miatt...remélem nem érti félre.Vagy...
*Harry szemszöge*
-Akkor dél.Puszi.-Hanna letette.De állj.Azt mondta puszi?Hm...Nem tudom.Egyre jobban kedvelem...és most eszembe jutott a puha arca,a szája,ahogy puszit ad az egyre csak borostásodó arcomra...mindig valamilyen gyümölcs illata van.Imádom.Mindig kellemesen szívom be az illatát...Bakker túlzásba viszem.Ez nem nyálas egy 16 éves fiútól?De amúgy kemény vagyok.Járok edzeni...és hasznát is fogom venni,ha Hannához nyúlnak...

-Anyaaaa menjünk már!
-Oké,oké.Szállj be.
*Hanna szemszöge*

Aaah már!Fél óráig kerestem a megfelelő laza,de csinos ruhát...Sikerült egy egyberuhát találnom,aminekaz alja short.(annyira nem rövid...) Bár Hazza azt mondta hűvös van...hoppá :) dzsekit veszek fel na.

Itt vannaaaak!Megyek.Egyébként imádom az anyukáját.Az én anyummal is jóba lettek,és mindig minket beszélnek ki...
-Szia Anne!-adtam puszit Harry mamájànak.
-Szia Harry.-mosolyogtam és bepattantam mellé.
-Hanna.-fordult felém.-az hogy megy,hogy anyám kap puszit én meg nem??!-mondta "sértődötten".
-Ah.Te érett 16 éves...gyere.-oda hajoltam,és cuppanós puszit hagytam arcán.
-Gyerekek...-szólalt meg kuncogva Anne.
-Jaj anya.Csak ne kombinálj...
-Jólvan meg sem szólaltam.Ès mit fogtok csinálni?
-Mászkálunk...gondolom.-szólaltam meg.
-Igen.Sok mindent nem tudunk csinálni.-Mondta Harry is.
-Rendben.Akkor Harry,6-ra legyetek a London Eye-nàl.

Az út gyorsan telt.A 3 órát végig ökörködtük Hazzával.Ez alatt lehet érteni azt,amikor kihajoltunk az ablakon,és idegen embereknek ordítottunk,akik 100% hogy hülyének néztek...:) aztán hülye képeket (mindenféle grimasz) töltöttünk fel twitterre...Jaa és egyszer Harry HÜLYESÈGBŐL ki akart ugrani!Vagyis csak megijeszteni minket...hahaha.Utána Anne bekötötte a biztonsági övét.:D Ja!Kihagytama legjobbat.Amikor telefonbetyárkodtunk,és Harry (Fogalmam sincs hogyan!!!!) megszerezte William herceg (!!!) telefonszámát.Hát...nekem elmondta suttogva,de persze Anneval nem osztottuk meg.Felhívta.Komolyan.Én meg szakadtam a röhögéstől.Direkt hülyén utánozta az akcentusát,de végül a herceg nyomta ki.Hazz nem 100as az tuti.Hahaha...de én se.Jó,hercegekkel nem szórakoztam,de a nyomi osztálytársainkkal igen.Mindent bevettek...akkor is ha már előtte 2x hívtam.Ezért is nyomik.Szóval a lényeg,hogy gyorsan eltelt ez a 3 óra.Hamar kiugrottunk a kocsiból, (még le se parkolt rendesen...) de hát eléggé elzsibbadtak vègtagjaink.Kicsit megborzongtam,tényleg elég hűvös volt,a combom libabőrös lett rögtön.Így jártam,Harry figyelmeztetett...Annetől elköszöntünk,majd mint az őrűltek,elkezdtünk futni.Hogy hová?Nem tudom.
Egy parkban kötöttünk ki,és kiharcoltam magamnak egy nagy adag színes vattacukrot.Kérdeztem Harryt,hogy kér-e...persze kért,én pedig reflexből letéptem,és a szájába adtam.Hű bakker.
-köszönöm-kacsintott...ahaaaa.
-kérsz még?-húzogattam a szemöldököm.
-Ha így,ilyen cukin adod,igen.-direkt csinálja...mindig elpirulok.
-Jó, kapsz még így,de utána magadtól..-letéptem belőle,ő pedig már a szájàt nyitotta,ekkor egy gyors mozdulattal az arcára kentem.
-Héé!!-kapott arcához nevetés közben.
-Jólvan bocsi.Nem hagyhattam ki...de most tényleg úgy adom.
-Ne.Hagyd csak.Majd én...-belemarkolt,majd azzal a mozdulattal az arcomra nyomta a ragacsos csodát.
-Naa!-nyávogtam lányosan...
-Látod???-kacsintott.Olvasztó mosoly.Mintha cukorból lennék...
-Jó mostmár...jó leszek.-tettem szívemre a kezem.(hátul meg keresztbe az ujjaim)
-Persze.Látom a kezed a hátad mögött.-mosolygott rám.-De mintha én jó lennék...
Hangosan felnevettem,lejátszódott fejemben az összes csíny...Már 9.ben beírta magát a sulink történelmébe...ő a híres Humor Harold.
-Nééézd ott a London Eye!!
-Látom.-mosolygott.
-Üljünk feeel!
-Uh.Nézd mekkora a sor...
-Naa!-bigyesztettem le a számat.
-Jólvan.Gyere-karolta át a vállam.
Egy HOSSZÚ sor után végre bejutottunk.Mivel utánunk már nem állt senki,ketten szálltunk be.Örültem neki...így tudunk beszélgetni.Lent is állati hideg volt,de fent...mint egy jégveremben.A fogaim összekoccantak,ekkor Hazza meleg kezét éreztem vállamon,majd láttam,ahogy lehámozza magáról hosszú,fekete szövet kabátját,majd rám teríti,és belebújtatja kezeimet.
-Ah.Köszönöm.Már azt hittem jégkocka leszek.De te nem fázol?
-Nem.Neked jobban kell.Elhívlak Londonba,és a végén betegen viszlek haza...nem,nem.
Ketten voltunk a kabinban.Egész Londont láttuk...gyönyörű,az egyszer biztos.Csak bámultunk kifelé...Romantikusan hangzik,kár,hogy csak 2 barát...vagyunk.
-Hanna.Kérdezhetek valamit?-felém fordult.
-Persze...
-Tetszik neked valaki a suliból?Vaaagy máshonnan..?
-Öhm...-akaratlanul is elpirultam...-azt hiszem igen.
-Tényleg??Eddig nem is mondtad...-furcsán megváltozott az arca...
-Mert nem kérdezted.-Nem fogok hazudni.Harry...tetszik nekem.Azt hiszem...de csak ennyi.Helyes,és ez nyilvànvaló.
-Ja.Oké.-Ez mi?nem értem!...
-Most mi bajod?Hirtelen megváltoztál...
-Semmi.
-Az,hogy tetszik valaki...
-Nem!
-Persze,persze.
-Hanna hagyd abba!-huh kezdett mérgelődni...de jól szórakoztam.
-Jólvan.Abba hagyom.Amúgy meg ismered a fiút...
-Ki az?-kérdezett rögtön vissza.
-Egy nagyon jó barátom.De hagyjuk ezt a témát...
-Ja.Inkább hagyjuk.De ha bánt vagy valami...-itt már kezdtem sajnàlni.
-Rémeket látsz.De szerintem soha nem bántana.Meg is kérdezem.
-Oké.-kimérten mondta.

Elővettem a telefonom,és tárcsáztam,majd fülemhez emeltem,és vártam,hogy kicsöngjön.Harry zsebe elkezdett rezegni,és arca megenyhűlt.Várt egy picit,elfordult,majd felvette.
-Szia...Hanna.-szólalt meg mellettem a telefonba.Hah.Belement a játékba.
-Szia Hazz.Csak szeretnék valamit kérdezni.-mondtam nyugodtan.
-Rendben.Hallgatlak.
-Bántanál engem valaha is?-mosolyogtam,hát persze.Hallgatott,majd megszólalt...
-Soha.-felém fordult.-Megvédelek mindenkitől.-Majd megölelt.
Letettünk.Tudom,így elég nyilvánvaló...de nem akartam,hogy egy kis tréfa miatt aggódjon.Kinézem belőle...
-Szóval...-vett nagy levegőt,aztán elmosolyodott.-tetszem...neked?
-Nézz körül a suliban,aztán rájössz,hogy te vagy a leghelyesebb.-Ez ésszerű válasz nem?
-Mondjuk ezt tudtam...
-Na.Maradj a földön.-fogtam meg karját,mintha visszahúznám,és kicsit elidőztem bicepszén...16évesen?Férfias.
-Tetszik mi?-hümmögött és kacsintott.Lebuktam.
-Persze.Tetszik...-vigyorogtam kínosan.-Na kiszálláás!-váltottam gyorsan témát.-Most hova menjünk?
-Nem tudom.De még van egy óránk,akkor kell csak itt lennünk...
-Sétáljunk.Vagy?
-Esetleg éhes nem vagy?Èn éhen halok.
-De.Most hogy mondod...-nyúltam hasamhoz.
-Remek.Akkor gyere.Van itt egy jó étterem.
-Ah de nem hoztam pénzt...-kezdtem kutatni zsebeimben.
-Hanna...szerinted nem hívlak meg?Vagy hagyom,hogy te fizess?-kérdezte csodálkozva.
-Oké...értettem-mosolyodtam el.Mindig elfelejtem,hogy Harry udvarias...
Lassacskán megtaláltuk azt a bizonyos éttermet.A "korai vacsi" vagy "késői ebéd" valami mennyei volt.Telehassal mentünk vissza a parkolóba,Anne már várt minket.
-Na végre!Gyerünk szálljatok be srácok.-hesegetett minket.
A visszafelé vezető út már nem volt mozgalmas.Totálisan elfáradtam,és ahogy elindultunk,pár perc után elaludtam.Kb.fél óra múlva felkeltem kómásan,mert volt valami bukkanó.Kisöpörtem a hajam a szememből,ekkor láttam meg a mögöttem szuszogó Hazzát,aki karjaiban fogott,én pedig eddig mellkasán pihenhettem.HŰ.Felnéztem,és a visszapillantóban Anne mosolygott rám.
-Nagyon édesek voltatok alvás közben.-csak mosolyogtam.
-Azt hiszem alszok is tovább.

POPCORN DIRECTIONER!

SZIASZTOK!Ez nagyon fontos!!Jegyezzétek elő,tényleg megéri!!Ha összegyűlik Április 30.ig 3000 directioner,akkor megfog jelenni az újságárusoknál!Lesz benne csomó ajándék...2 óriás poszter+4további kissebb...5db autogramkártya,8db 3D-s matrica+ meglepetés ajándék,meg sorsolás (babák) :) meg az újság.....:DDD http://www.directioner.hu/kulonszam.html gyerünk! ma kezdődött,990Ft és nem most kell kifizetni,csak akkor ha összegyűlik,és akkor is csak Május 2.-án. :)

5.Rész ~Mozi..?~

Most komolyan ne legyetek már ilyenek!:D Nem kell regisztrálni,simán lehet kommenteket írni.Tudom titeket ez nem érdekel,de így gőzöm sincs...egyáltalán folytassam?:/
*Hanna szemszöge*

Ahj!Anya kimosta a kedvenc ruhámat.Hurrá.Pedig abba akartam menni Harryvel...akartam.Akkor keresek mást.8-kor kezdődik,szóval Harry már szólt,hogy hazakísér.
Na most látom,hogy Hazz posztolta twitterre a ma esti programját velem. :) #RT

Áh!Már fél nyolc,Harry mindjárt itt van!(De miért izgulok(??) ennyire?wow) Végül egy cicanadrág-szoknya-balettcipő mellett döntöttem,a hajamat pedig oldalra fontam.Most csöngettek,szóval rohantam,felkaptam a dzsekim és kimentem.Szembetaláltam magam a Ramones pólós Hazzával.Imádom ezt a pólót rajta.Rámosolyogtam,megdícsérte a szerelésem,aztàn indultunk is.Amikor megérkeztünk,jól feltankoltunk(NACHO'S!!) és beültünk kb.középre.Nem voltak túl sokan,de kevesen se.Mellém pont egy fura pasas ült,aki elég feltünően bámult,még a reklám alatt...kirázott a hideg.Pár nap múlva betöltöm a 16-ot,ez a csávó meg lehetett vagy 25.Sokszor megijedtem(horror hatása)és Harryhez bújtam,aki védelmezően átölelt. :) Időközben a Cola hatott így elnézés kérések közepette kiszabadultam a teremből.Harry megkérdezte,hogy elkísérjen-e,de szerintem elég nagy vagyok már ehez.Sötét volt kint,láttam a hold beszűrődő fényét az ablakon át.Gyorsan megkerestem a wc-t,elvégeztem amit kellett,aztán elmentem kezet mosni.Amikor nyitottam az ajtót,valaki visszanyomta,és nem akart kiengedni.Ordítottam,hogy ez nem vicces,(mert azután a film után tényleg nem volt az) de nem engedett.Hátrébb léptem,amit biztosan meg is hallott az illető,ugyanis benyitott és sebesen felém indult.Hát persze,hogy ő volt az.A férfi aki a film alatt csak engem bámult.Nagyon féltem,ki ne félt volna ilyen helyzetben?Senki nem tudott segíteni,hiába sikítok,bent filmet néznek,a jegyszedők meg a földszinten vannak.Hirtelen felindulásból megrúgtam,olyan erősen ahogy csak tudtam,ott ahol általában egy fiúnak fájdalmas lehet.Mellette nem tudtam elfutni,hiába küszködött a fájdalommal,simán elkapott volna...Befutottam az egyik fülkébe és magamra zártam az ajtót.Leültem,és felhúztam a lábaimat,majd átkulcsoltam azokat.Csak füleltem,vajon kiment-e,vagy arra vár,hogy én menjek ki?Már majd megőrűltem,amikor ajtónyitodást hallottam a mellettem lévő fülkéből...felpillantottam és felsikítottam,amikor megláttam a fejét!Megpróbált átmászni a vékony "falon" át.A hülye zárt nem tudtam elég gyorsan kinyitni,és sajnos sikerrel járt... és magához húzott,majd a szoknyámat kezdte ráncigálni...
-Vigyázz mit teszel...nyugi kislány nem bántalak,jobban jársz ha te sem teszel semmi rosszat.-suttogta a fülembe,de elkapott tőle a hányinger.
Befogta a számat,és kivonszolt a fülkéből,majd levágódtam a földre.
-Vedd le a pólód,vagy én veszem le,de az nem lesz szèp.-kacsintott.fúj.
-Ha bármit próbálsz tenni,amit én nem akarok,több évig ülhetsz a sitten!
-Ugyan.Nem fogod megbánni.Tetszeni fog,ilyet még úgyse láttál-elkezdte kigombolni a nadrágját...
Előttem ált,terpeszben,és látszott rajta,hogy ledöntött már pár pohárral.Próbálta magáról lehámozni a nadrágot,de láthatóan nem ment neki.Nem figyelt ràm,így kaptam az alkalmon,és át kúsztam a lábai közt,majd futottam,ahogy csak bírtam.Kiértem,és a terem bejárata előtt láttam,hogy a nyomomban van.Még jobban futottam,annyira,hogy egy rossz lépés miatt legurultam a lépcsőn.Mindenki engem figyelt,és láttam Harry halvány alakját ahogy felém rohan,de ennyi,többre nem emlékszem.Bevertem a fejem és egy kis időre el is ájulhattam.Amikor magamhoz tértem,Hazza a karjaiban fogott,még a moziban voltunk...
-Úristen jól vagy??-kérdezte halálra rémülve.
-Igen...persze-suttogtam alig hallhatóan.-Mostmár igen.
Tényleg jobban voltam,mert biztonságban éreztem magam.Védelmezően tartott,éreztem ahogy izmai megfeszülnek.
-Tegyél csak le.Már jól vagyok...
-Dehogy teszlek.Mégcsak az kéne.De Hanna.Nem értem még mindig...mi volt ez az egész?Miért voltál addig a mosdóban,és miért futottál?
-Ha leteszel elmondom...
-Makacs.Rendben,de feküdj végig a székeken.Legalább...
-Emlélszel arra a fiúra,aki mellettem ült?
-Aki nézett téged?
-Igen.
-Emlékszem...Már figyelmeztetni akartam,hogy beverem a képét ha tovàbb bàmul.
-Kimentem wcre,és amikor ki szerettem volna jutni,ő megakadályozott,ekkor megrugtam,és befutottam az egyik fülkébe.Sajnos ittas állapota ellenére átmászott a másik wcből,megfogott,és kirángatott.Közben fogdosott is...és ledobott a földre...-szipogtam
-Pszt-húzott magàhoz,átölelt,és nyugtatott.-Csinált veled valamit?
-Szerencsére nem.De akart...de sikerült kijutnom,és futottam ahogy csak bírtam...ezért is estem el.
-Annyira sajnàlom,hogy ez történt.Ha kimegyek megnézni,hogy minden rendben van-e,akkor ez nem történik meg.Csak azt mondtad egyedül is megy...
-Tudom.Bár ne mondtam volna.
-Fáj még a fejed?
-Kicsit.
-Akkor gyere induljunk haza.Ès nem érdekel mit mondasz,az ölembe veszlek,te pedig engedelmeskedsz.
-Rendben...-adtam be a derekam.Egyrészt mert Harry makacsabb mint én,másrészt szédültem.Az már biztos,hogy erős...erőfeszítés nélkül haza vitt.A házunknál lerakott.
-Sajnálom,hogy ez történt.Ezt tényleg nem így terveztem...legközelebb nem mész egyedül wcre,ez már biztos.-Nézett az elején szomorúan,majd elmosolyodott.-és az is biztos,hogy ha meglátom azt a férfit...
-Értem.-mosolyogtam-Ès tényleg nincsen semmi baj.Jól vagyok.
-Remélem is...Most viszont megyek haza.Már későre jár egy kicsit,anyám meg azt se tudja hol vagyok...szóval Szia,jóéjt és VIGYÀZZ MAGADRA!
-A szobámból nehogy elraboljanak...-eresztettem féloldalas mosolyt.
-Humoros kisasszony.Szemmel tartom magát.De komolyan...bármi van szólj.Majd holnap hívlak.-felém hajolt és puszit nyomott az arcomra.
-Rendben.Jóéjt Harry.-intettem,és kábultan néztem távolodó alakját.
Arcom később is égett ott,ahol "csókot" hagyott...finom,puha ajkai lehetnek...hm.WOW mik jutnak eszembe...ez az este túl zsúfolt volt...szóval.. jó éjt.

4.Rész ~Mi ez az egész?~

Először is...A statisztika azt mutatja,hogy vannak olvasók,de ha senki nem ír kommentet akkor nem tudom :/ szóval kérlek titeket (ha vagytok? :'D) hogy írjatok annyit legalább,hogy "olvasom."
Igen Kitty, te is regisztráljál. ;)

-Légyszíves!Csak jót akartam!!Hidd el minden sikerülni fog,végig szurkolok neked.Na Hazz engedj már vagy rádtöröm!-Könyörögtem,de a végén kicsit komolytalanná vált a bocsánat kérésem. :)
-Hmm...Rendben...-adta meg magát-Gyere,de ez nem jelenti,hogy 100%osan megbocsátottam...-ééés kinyitotta az ajtót.
-És ha mondjuk...megölellek,az könnyít kicsit?-kérdeztem.
Eddig nem nagyon ölelkeztünk,de azt hiszem most szükséges volt...
-Gyere!-tárta szét karjait.Hmm.Belefúrtam a vállába a fejem és jól beszívtam az illatát.kicsit elhúzodott ez az ölelkezés.
-Oké...akkor figyelj.Nem akartam,hogy kellemetlen helyzetbe kerülj,de hallottalak énekelni,és egyszerűen csodálatos a hangod.Ezt őszintén mondom.Biztos vagyok benne,hogy sikerül.-Rámosolyogtam,és amikor megláttam a szemében összefutó nevetőráncokat,nagy kő esett le a szívemről.
-Tudod mit?Már nem is haragszom.Nagy nehezen leesett,hogy csak gyáva vagyok,erről meg nem te tehetsz.Sajnálom.-ismét magához húzott,és most egy puszit is kaptam a fejemre,persze RÖGTÖN lángokban úszott az arcom...
-Akkor kibékülünk?
-Nem Hanna.Ugyan...Azért ölellek meg,és adok puszit...(?)
-Jó,jó! Ès elkísérlek,ez biztos.
-Igazi barát vagy.Köszönök mindent.
-De ha híres sztár leszel se felejts el -kacsintottam- és majd nekem add az első autogrammod.
-Ez alap.-vigyorgott.
-Na én megyek is,mert ahogy látom sötétedik...
-Várj hazakísérlek.-mosolygott-Nem szeretném,hogy bajod essen.
-Köszi Harry.-simítottam meg az arcát.
Lassan sétáltunk,és szerintem nem is véletlenül.Szeretünk egymás társasàgàban lenni...De sajnos 10perc múlva megérkeztünk.
-Akkor szia.Jóéjt,és köszi.
-Mit?
-Hogy hazakísértél...
-Ugyan ez természetes.Na és...mit szólnál holnap egy kis mozizáshoz?
-Persze menjünk,de most te válassz,mert már mindketten tudjuk én nem vagyok jó az ilyesmiben.-A múltkori film amit ÉN választottam...ritka szar volt. :)
-Igen tudjuk...-nevetett,de oldalba löktem-és milyet nézzünk?Horror,vaaagy vígjáték?
-Legyen horror.
-Oké elintézem.Na menj,mert hűvös van.Szia jóéjt...és esetleg nagy kérés lenne még egy ölelés?
-Nem dehogyis.Ez a bocsánkérésemhez tartozó bónusz.
Megölelt.Talàn régen álmodtam volna ilyen fajta ölelésről...egy bizonyos fiúval.Kár,hogy Hazza a legjobb barátom.Megvártam még kiér az utcánkból,aztán bementem.

*Harry szemszöge*

Nem tudom mi ez az egész.Ma a hír hallatán egy kissebb depresszióba estem,de...amikor megláttam,hogy Hanna csak azért átjött,hogy felvidítson,és bocsánatot kérjen...elfelejtettem miért is haragudtam rá.Olyan szép...barna haja lazán omlik a vállára,ragyogó szemei pedig elvarázsolnak.De ez nem csak a külsőségekről szól.A személyiségét imádom.Először is,vicces.Mindig megnevettet,és minden hülyeségben benne van(múltkor elcsórtuk a kémia tanár szemüvegét...hihi) ugyanakkor figyelmes,és segítőkész...benevezett engem az x-factorba...számíthatok rá,bízhatok benne.Nem is sorolom.De felesleges volt elhívnom moziba is...jó voltunk már moziba sokszor,de akkor haverként hívtam el,most pedig...?Én se tudom.Àh mindegy is.Goodnight.

10Körül keltem elég kómásan,ugye Szombat van.Ma mozi...Csak estére volt jegy a horrorra.Fogalmam sincs mit vegyek fel.Persze randiztam már párszor.PÁRSZOR.Na jó sokszor,de azok csak csinos,buta libák voltak.Humorérzékük nulla.Egyàltalàn értették azt,amiről beszéltem?Pff.Mindegy,a lényeg,hogy Hanna más,ő a HAVERnőm,és nem akarom ezt tönkre tenni.De majd...közeledni próbálok.(?)

Kommentekeeet írni!Hajrá.:)

MOSTMÀR REGISZTRÀCIÓ NÈLKÜL IS LEHET! ;)

3.Rész ~x-factor?~

Ebben a részben előrehaladt az idő kb.5-6 hónapot...:) jó olvasást.


Hónapok teltek el...sok időt töltöttünk együtt,volt egy csomó iskolai program(imádtuk őket Hazzal) sok tanulni való (ezt kapják a stréberek...) és élmények...megszámlálhatatlan. Szörnyűnek hittem ezt a gimis életet idegenekkel...de erre nem számítottam.

Szóval már sok idő eltelt,Harry betöltötte a 16-ot..(!!) én jövőhéten leszek ennyi,remélem nem felejti el...de nem hiszem,hogy ő olyan.Tőlem egy Svájcból rendelt órát kapott.Azóta is azt hordja,szerintem tetszett neki.
 Ja és elfelejtettem említeni,hogy Harryvel BFF félék lettünk...fél év alatt kiismertük egymást,nagyon szeretem a hülye kis fejét.Ah meg a hangját!!Az első ének órán majdnem leestem a székről...C.S.O.D.Á.LA.T.O.S. hangja van!Nem is részletezem.. nem lehet.Hallani kell.Mondtam neki,hogy mindenképp jelentkezzen az x-factorba.Vagyis...igazából már beneveztem,mert féltem,hogy elhalasztja a lehetőséget.De ezt még nem tudja...Majd EGYSZER megköszöni. Hiszek benne,tudom,hogy továbbjut,sikerülni fog neki.1 hónap múlva meghallgatás...szólnom kéne nem?hoppá....Felhívom.

-...Sziaaa Hazza!-szóltam bele vidáman.

-Szia Hannaaaa!

-Milyen jól rimmelnek a neveink-mosolyogtam,mintha látna.

-Nem hiába vagyunk barátok.Mizújs?Mi járatban?

-Semmi különös.Gondolkoztál már az...x-factoros ügyön?-nyögtem ki nehezen.

-Nem.Nem tudom,hogy menjek-e...Nem 100% hogy sikerül,és nem akarok csalódni.-mondta a szokottnál komolyabban.

-Ki fogsz nyírni.

-Mi?Miért?

-De kérlek,ne akadj ki nagyon!

-Mondd már Hanna!

-..Beneveztelek.-vettem nagy levegőt-1 hónap múlva...meghallgatás.-hallgattam.

-HOGY MI?!-kiáltott fel.

*pip pip pip pip a vonal megszakadt.*

Hurrá.Kinyomott.Ez kellett még...Pedig csak jót akartam. De ez miért olyan nagy baj?Oké...àtmegyek hozzá és tisztázzuk ezt az egészet...Egy ilyen miatt nem leszünk rosszba...

***

-Jó napot Hanna vagyok,Harryhez jöttem...-köszöntem kedvesen.

-Szia gyere csak...és tegezz.Szólits csak Annenak.-mosolygott Hazz mamája.

-Persze bocsi.-mosolyogtam vissza,majd felfutottam a lépcsőn,egyenesen Harry szobájához.(Igen voltam már nála,ő is nálam..)

-Kipp-kopp,na ki vagyok?- kérdeztem félve.

-Nem engedlek be.Most ideges vagyok.-a morcos hangja tök cuki.

2.Rész~kezdődő barátság?~

-Figyeld őket.-mutatott 3 fiúra-ha jellemeznem kéne őket...divatmajmok.Nincs velük semmi bajom,csak...fura lenne 3 órán át a hajukról folyó beszélgetést hallgatni.Furák...mindegy.Aztán...vannak az izomagyak.Ők ott-mutatott 4 izmos fiúra,köztük volt az is akit megöleltem.-Nekik reggeltől estig a sport a téma.Meg a csajok.Szeretek sportolni,meccset nézni,de ez már sok...
-Menjünk tovább.-nézett körül-Ott vannak a kockák,szerintem ránézésből tudod.Online játékok,számítógép,meg ilyenek.Hát inkább nem.-rám mosolygott,majd folytatta.-és a lányok...a lányooook.Szeretem a csajokat,de...ezek?nem szimpatikusak-itt elhúzta a száját-szépek meg minden,de hihetetlenül buták,mármint egy része...ott ülnek és nézd pont festik a szemüket.Anyám...na ezaz...és vannak a szürke egérkéink,akik lehet 4évig meg sem szólalnak.Ki tudja.Aztán terepfelmérés közben észrevettelek téged,és te elég normálisnak tűntél.-mosolygott.- nem tévedtem.

-Hű...-döbbentem le a sok információ hallatán.A vicces az,hogy teljesen egyetértek Harryvel.-Pont ezt figyeltem,mielőtt ide nem jöttél.Azt hittem sehova sem tartozok...

-Pontosan,mint én.De azt hiszem mi alkothatnánk egy külön "klubb" félét nem?-szélesen elmosolyodott,nem tudtam nemet mondani

-Szerintem ez nagyon jó ötlet!

A következő 2 órában ismét àtvette a főszerepet a drága OFŐnk.Az iskoláról,ismerkedèsről,összetartásról,barátkozásról volt szó...ahj gondolom a szokásos.(?)
Délelőtt a szünetekben Harryvel voltam,együtt mentünk büfébe,és feltűnt neki,hogy mennyire édesszàjú vagyok...Azt mondta,hogy ez tök jó,mert végre nem egy olyan lánnyal dumál,aki inkább éhenhal,minthogy hízzon.Aranyos srác...csomót dumáltunk.Tökre örülök,hogy már a rettegett 1.napon talàltam valakit aki jó fej.
Másnap reggel amikor a suliba mentem,az utcánkban találkoztam göndör hajú ismerősömmel.

-Szia Harry.Te is erre felé laksz?

-Szia-mosolygott-igen a mellettetek lévő utcában.Szerintem gyakran összefogunk futni...majd mehetünk együtt.

-Ja.-rámosolyogtam majd zsebre dugott kézzel sétáltunk tovább.

-Amúgy.Bejelöltelek Facebookon,de nem voltál online...gondolom nem nagyon használod.

-Ja nem szeretem annyira.Néha felnézek.De semmi több.

-Akkor a telefonszámod megadod?Ott legalább eltudlak érni.-mosolya ismét meggyőzött.

-De miért akarnál elérni?

-Hàt...miért ne?Osztálytársak vagyunk.-vigyorgott.

-Jó,igaz.Megadom.De akkor te is.

-Amúgy azért mert jó fej vagy.

Ezt megbeszéltük út közben.Szerintem haverok leszünk de ennyi...helyes meg minden,de nem ismerem annyira.

***

Kémiával kezdtünk és társat kellett választani.Persze Harryvel egymást választottuk...milyen jó,hogy van aki választ és nem kell a maradékkal párt alkotnom.Vicces volt Hazza (mondta,hogy becézzem így) olyan volt mint egy kémikus abban a szemüvegben.Sajnos a feladatot elrontottuk,és majdnem felrobbant a suli...de élveztük. Most is sokat dumáltunk családról,barátokról,meg személyesebb dolgokról is...Délután együtt mentünk haza,mostantól így lesz...azt hiszem.

-Szia Hanna.

-Szia Hazz.Holnap negyed nyolcra legyél itt.-intettem.

-Rendben.De már vagy 3x elmondtad.-hallottam a távolodó alak hangját.

***

-Negyed nyolc mi?-kérdezte álmosan Harry...

-Jó, na bocsi.Elaludtam...de miért nem mentél egyedül,ha észrevetted,hogy kések..

-Talán mert tegnap megbeszéltük,hogy itt megvárlak.Na gyerünk.Terveztem pár szivatást.

-Kiket akarsz?

-A "plázacicáinkat"-mondta kb. úgy mint ahogy ők beszèlnek.Tehát nyávogott.

-De minek?

-Unatkozom.De ha esetleg te is,akkor segíthetsz.-kacsintott.

-Naná!De azért majd avass be.-érkeztünk meg lassan a suliba.

***

Ez jóra sikeredett.A kis libák csak sikíttotak.Harryvel elrejtettünk pár békát a táskàikban...Jó kicsit gonosznak hangzik,de...hm.Lehet az is.

-Ez jó volt!!!-nevettem.

-Láttad a fejüket?!-már könnyezett Hazz.-Majd szivathatunk másokat is.

-Mindenképp.

Már mentünk haza fele.Soha nem volt kínos csend...mindig volt valami téma.Néha elég hülyeségekről beszéltünk,de mi mindig jót nevettünk ezeken.

-Ráérsz ma délután?-kérdezte Hazza.

-Aha persze.Miért?

-Eljössz fagyizni?Meghívlak.Hàlàm jeléül,amiért segítettél.Tudod szivatni.

-Okés.De készülj fel,sokat megbirok enni.-kacsintottam.

-Ugyaaaan...majd versenyzünk.-kacsintott vissza játékosan.

-Akkor várj meg,ledobom a táskám és jövök.

-Oks.Siess.

A délutáni fagyizás klassz volt.Harry nyerte a versenyt.Mondjuk egy fiút amúgy sem akartam lenyomni evésben.De annyira az se érdekelt,hogy fiú...na ez furán hangzik. Szerintem jó haverok,barátok...akármik leszünk.Kedvelem.

1.Rész~Kezdet~

Egy átlagos nap,átlagos délutánnal.

Vagyis nem,egyáltalán nem.

Holnap kezdünk a suliban,rettegek az új osztálytársaimtól, és ettől az egész találkozástól...Félek,hogy ki fognak közösíteni.Az általánost is elég volt végig szenvednem,most meg gimi...még rosszabb.

Mindegy majd csak túl élem.Izgulok nagyon,de azért kíváncsi vagyok a többiekre...Fiúkra...lányokra...emberekre.Gólyatáborban sem voltam.Ez így még jobb.Nagyobb lúzer nem is lehetnék,valamit mindig elrontok,lám már rögtön az elején.

***

Reggel van.Anya alig tudott kirángatni a hàzból.Könyörgött,fenyegetett,aztán megint könyörgött.Amikor a vizes vödörrel fenyegetőzött,először kiröhögtem,de szúrós tekintete miatt rávettem magam,és próbáltam nem nyilvánosan félni,remegni vagy egyéb ehhez hasonló dolgokat csinálni.

Már az új suli előtt voltam,özönlöttek be diákok.A nagyobbak kint álltak,és beszélgettek,míg a félénkek besiettek a kapun.Egyedül álltam,kezdtek rám felfigyelni,ezért tekintetüket kikerülve bementem.Lent a segítőkész tanulók mutattak utat,így találtam meg a termemet is.

Nyeltem párat,vettem egy nagy levegőt,és benyitottam.Köszöntem mindenkinek,de elég furcsán néztek ràm.Nyilván azt sem tudják ki vagyok,mert ugye vagyok olyan okos,hogy nem megyek gólyatàborba. Most màr mindegy.Leültem és miután az OFŐ elmondta amit kellett,szabadon lehetett mászkálni,ismerkedni.Szuper,mert mindenki más nagyban dumált,és csoportokba tömörültek.Most komolyan,így mégis hogy ismerkedjek?Menjek oda tolakodni?Hm.Inkább nem.Várok a csodára.

A baj az,hogy már fél óra eltelt,én pedig meg sem nyikkantam.Majd legközelebb.-gondoltam magamban.
Volt egy fiú,aki párszor felém pillantott.Ha jól tudom Harrynek hívják.Sötétbarna,göndör haja van,és kékes,inkább zöldes szeme.Ahogy láttam,ő is egyedül üldögélt,egy cipőben járunk,talán észrevette.

Amilyen ügyes vagyok,sikerült elég feltünően bámulnom ahhoz,hogy felálljon,és felém közelítsen.Körbenéztem,hátha csak felismert valakit,és nem engem szúrt ki.Amikor pár lépésre volt,nem áltattam tovább magam,elfogadtam a teljes leégést,amit nemsokára tapasztalni fogok.Hogy miért is?Egyszerűen béna vagyok,ez egy nem túl fényes tény rólam.Rózsaszín ajkaival játszadozitt,mielőtt megszólalt volna.

-Szia, Harry Styles vagyok.Leülhetek ide?-mutatott a mellettem lévő székre.Zavartan méregetett,neki lehet nehezebb volt kezdeményezni.

-Szia-mosolyogtam hajamat birizgálva-Persze.Hanna vagyok.-Zavarban voltam.Előre féltem a kínos csendtől.

-Bocsi,ha...zavarok.Zavarok?-kérdezte széles vigyorral az arcán,látszott rajta,hogy ha 'igen',akkor sem megy el.

-Nem, dehogyis.Unatkoztam egyedül.- pillantottam le,kezemmel a szék két oldalán támaszkodtam.

-Szeretnél beszélgetni?

-Miről?

-Vagy szórakozhatunk is.-folytatta válaszomra várva.

-Például?

-Van a felelsz vagy mersz.Az tudod melyik?Ha nem túl sietős így neked?

-Tudom,és nem.-ráztam fejem.Most azt hiszi,hogy visszahúzódó kis egér vagyok?Végülis igaza van.

-Akkor legyen az.-felelt egy kis hallgatás után.

-Okés.Akkor kezdem én.-hadartam,szerettem volna lecsapni a legegyszerűbb kèrdésre,ami ez esetben érdekelt is.

-Rendben.-helyezkedett el kényelmesen.

-Felelsz vagy mersz?-kérdeztem és már a kérdésen/feladaton gondolkoztam.

-Felelek.

-Hàny éves vagy?-nem túl eredeti,de nem tudom róla megállapítani.Biztosan idősebb nálam.

-15.-mosolygott.Mégsem idősebb...-Na most én jövök.Felelsz vagy mersz?-kérdezte Harry és már láttam a nevető ráncait.Huncutságot fedeztem fel rajta.

-Merek...-nyögtem ki nehezen.Nem akarom,hogy alá becsüljön,és nyomiként tároljon el.

-Hm.Akkor a feladatod...legyen.-láthatóan gondolkozott.-Az,hogy menj oda ahhoz a sráchoz,-rámutatott-és...öleld meg.-bólogatott magának,miközben pislogtam párat.-Vagy félsz?-kérdezte,ezzel elkezdve a harcot.

-Én megkérdezem hány éves vagy,te pedig rögtön ilyet?Rendben.-biccentettem.Bátran felálltam,és kicsit gyengébben sétáltam oda.Éreztem magamon tekintetét,ezért nem torpantam meg.Akit meg kell ölrlnem,ráadásul nem is néz ki rosszul,így még kínosabb lesz.Rövid haja van,felül kicsit felzselézve.Csokibarna szemeivel észrevett engem,így amikor megálltam előtte,belekezdtem mondandómba.

-Figyelj,fogadtunk azzal a sráccal,és meg kell,hogy öleljelek.-suttogtamgyorsan,nem akartam,hogy rajta kapjon minket.Először furcsán fogadta,de hamar belement a játékba.Hirtelen öleltem meg,és 3 másodpercnél nem is tartott tovább.A lényeg,hogy teljesítettem a feladatot.

***

-Bravó.Na mit szólnál ha simán csak beszélgetnénk?Azért találtam ki a játékot,hogy feloldódjunk.-próbálkozott,de nem dőltem be.

-Persze.Félsz a bosszúmtól mi?

-Hát...-pillantott oldalra-Csak nem akarok egyik lánnyal sem kikezdeni a te parancsodra.-vigyorgott,csak most fedeztem fel,hogy vannak nevető gödröcskéi.Válaszát elfogadva rátértem a lényegre.Igaza volt,tényleg könnyebb volt beszélgetésbe kezdeni.

-Engem most az érdekelne,hogy miért hozzám jöttél?Rajtam kivül sokkal jobb fejek is vannak a teremben.-kezdtem magam leértekelni,de megrázta fejét.

-Tudtam,hogy te félénkebb vagy,látszott rajtad.Csak te nem voltál gólyatáborban.-nevetett,majd arcomat utánozta-Kíváncsi voltam,hogy milyen vagy,amikor feloldódsz.Mindenkit megszeretnék ismerni-gondolkozott-Vagyis nem.

-Miért?

-Bemutassam őket?Hidd el,semmiről sem maradtál le.-sóhajtott fájdalmasan,miközben a plafont nézte.-Na,figyeld őket.